Fotó: Rising Star élő adás

Fehérvári Gábor Alfréd Ákos dalát hozta, ami megint elég nagyot szólt, de nem ez lesz tőle a kedvenc produkcióm. Nem Alfréd előadását hibáztatom érte, sokkal inkább a dalválasztást. Ennek a dalnak az eleje teljesen semmitmondó, még Peter Sramek sem tudna belőle kihozni semmit, még giccsparádéval sem. A dal második felében aztán Alfréd hozzá tudta tenni azt a pluszt, amitől azért csak jó lett a dal a végére, de ez most valóban nem sikerült a legjobban, hiába vagyok köztudottan elfogult Alfréddal kapcsolatban. Mindegy, ebből is lehet tanulni. Nem tudom, hogy az Alfréd körül dolgozó stáb miért ezt a dalt választotta, elég nagy betli volt, jó lenne, ha nem ilyen okok miatt kellene a bennmaradását félteni.Vikivel szemben alulmaradt ma.

Fotó: Rising Star élő adás

Gondi Helén kezdte a párbajt Szén Alexandra ellen. Az Akad, amit nem gyógyít meg az idő semtől sajnos megint nem lettem előrébb, mint az eddigi hetek során. Hallottam egy remek hangot, dögös hangszínt, profi előadót, de aztán ennyi. Semmi izgalmat, semmi egyénit, semmi üzenetet, semmi érzelmet. Lehet, hogy egy hagyományos énekversenyt már most odaadnék neki, de ez, a mai világban sajnos már nem elég szerintem. Kell valami plusz, valami személyes, akár valami hiba, amitől úgy érezhetjük, hogy ez a lány egy közülünk, akár lehetne a szomszéd csaj is, vagy egy ismerősünk. Nem robotokat akarunk. Elismerem száz százalékosan a tudását, de ennél több kell!

Fotó: Rising Star élő adás

Alexandra Pink dalával próbált meggyőzni minket arról, hogy helye van a továbbjutók között. A Try is egy olyan dal, amit egyszerűen bűn nem olyan profin vagy nem is tudom, olyan energiával, olyan alázattal előadni, mint Pink vagy Keresztes Ildikó, és most ez nem volt meg. Egy kedves kis karaoke-esten nagyon király lett volna a dal, tapsolnának a haverok hozzá, de itt ez most a nullától nem volt nagyon távol. Nem tudom, mi a baj ezzel a lánnyal, mert van hangja, még bánni is tud néha vele, de nem jönnek ki kerek, odavágós produkciók, hanem küzdelmek, harcok. Olyan, mintha talán nem is önszántából lenne itt és nem szívből énekelne. Biztos rengeteg rossz dolog érte Szandrát, de itt lenne a lehetőség kitörni ezekből, de úgy érzem, nem megy. Őszintén sajnálom.

Fotó: Rising Star élő adás

Kovács Gyopár esetében minden adás egy újabb jutalom véleményem szerint, és ma felcsillant a szemem és a fülem, amikor hallgattam a Diamonds-t, és gyakorlatilag rekord mennyiségű időt kellett várni az első komolyabb hamisabb hangig! Komolyan meglepődtem, hogy ez a kiscsaj hogy tud ennyire jó lenni, ha eddig gyakorlatilag mintha más dalt énekelt volna mindig, mint ami a zenei aláfestés volt. Egész más lett volna a leányzó fekvése, ha eddig is ilyen dalokat hallhattunk volna. Tényleg nem értem, hogy hogyan tud valaki ennyit fejlődni vagy koncentrálni, mint ma Gyopár. Le a kalappal, úgy érzem, hogy a lány ma meghálálta a zsűri, azaz a közönség eddigi bizalmát.

Fotó: Rising Star élő adás

Czibi Norbinak sikerült ma alulmúlnia magát rendesen. Jó, a Your Song-gal eleve elfogult vagyok, mivel Ellie Goulding óta ez számomra egy baromi érzéki csajos dal, és amióta Szécsi Saci elénekelte a Voice meghallgatásán, azóta meg lehetetlennek tartom überelni. Hát, ha alacsonyabb lett volna az elvárásom ezzel a dallal kapcsolatban, akkor sem hatott volna meg egyáltalán. Egy Elton John-nál is langyibb változatot hallottunk (és most nem a nemi hovatartozásra gondolok), ami egy már-már mechanikusan hatásvadász mosolybomba volt. Tudom, hogy a véleményemmel egyedül vagyok, de akkor is azt mondom, hogy ez a mézes-mázos udvarlás teljesen izgalom nélküli. Príma teljesítmény viszont ahhoz, hogy a TV2-nél mehessen majd haknizni a Hal a Tortánba, és egyéb csodás alkotásokba. Én mindenki irányába nyitott vagyok, engem Norbi is biztosan meg tudna győzni egy kis vagánysággal, de addig nekem ez kevés. A mai párbaj szerintem nem hozott igazságos eredményt, mert a mai teljesítmény alapján bizony Gyopárnak kellett volna továbbmennie.

Fotó: Rising Star élő adás

Várhegyi Lucas Palmira kezdte az utolsó párbajt az Ain't No Mountain High Enough-fal. Ez is egy olyan dal, ami annyira beleégett az agyamba, annyira karakteres, hogy szinte lehetetlen azt akár ugyanúgy, pláne jobban előadni. Rengeteg érzés és energia van szerintem az eredeti dalban, amiből most szinte semmit nem kaptam vissza. A legnagyobb jóindulat beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy kicsit átértelmezte a dalt az eredetihez képest, és akkor nagyon kedves vagyok. Talán úgy éreztem, hogy az eddigi, romantikusabb dalok hangnemét és érzését vitte bele ebbe a dalba is, ami nem igazán illett hozzá.

Fotó: Rising Star élő adás

Peter Sramek a 80-as évek egyik klasszikusát dobta be, a Nothing's Gonna Change My Love For You-t. Nagyon nem értem még mindig, hogy egy mai, fiatal srác hogy tévedhet ilyen irányba, de mindig meg kell magamnak magyarázni, hogy semmi sem véletlen. Nem feltétlenül azt kell nézni, hogy ki mennyire modern, mennyire olyan, mint a kortársai és a trend, hiszen abban jóval nehezebb nagyot villantani a nagy konkurencia miatt, mint egy ilyen retro mániával. Azt is mindig meg kell persze jegyeznem, hogy Peter jócskán köszönheti sikerét annak, hogy nem magyar, és ettől annyira cuki, hogy a nagymamák imádják valószínűleg.



A párbajok vesztesei ezután egymással mérték össze erejüket. Szén Alexandra nyitotta a vigaszágat a Hajnal című eposszal. Miközben azt néztem, hogy van ennek a lánynak egy kis Dér Heni beütése, megint azon kaptam magam, hogy semmi extrát nem kaptam ettől a daltól. A dal háromnegyed része szerintem még csak nem is volt tehetségkutatóba való. Minden elismerésem Alexandrának, kívánom, hogy tanuljon és érje el céljait, és bárcsak tudnék így énekelni, de nekem egyszerűen Alexandra is kilóg a mezőnyből.


Alfréd következett a Counting Stars-zal. Kétség nem fért hozzá, hogy Alfrédnak tovább kell jutni, ez teljesen alap, de azért nekem most ez sem volt a favoritom. A refrén rendben volt, de a többi ici-picit lapos volt nekem. Nem vagyok egy nagyon érzelmes alak, éppen ezért furcsa saját magam számára, hogy Alfréd eddigi dalai ennyire nagy hatást tettek rám. Egytől-egyig minden dal a hátamon borzolta a szőrt, annyira szívbe markolt, de ezt ma nem kaptam meg. Megvolt a profi hang, megvolt az egyedi hangszín, de most nem jött nekem át az a bizsergés, amitől eddig ennyit áradoztam róla. Kicsit ettől féltem idáig is, hogy annyira magasra tette a lécet, hogy lesz az a pont, amikor ő maga nem tudja megugrani, ez ma elérkezett nálam. De akármi is történt, ő itt a legnagyobb király.


Kovács Gyopár szépen összekapta magát erre a Crazy mentőakcióra, minden elismerésem a körülötte dolgozó stábé, mert egy ilyen dalt, ilyen hangszerelést odaadni egy ilyen kislánynak.... Nagyon bátor dolog volt, de Gyopár ezt most nálam lég komolyan behúzta. Élt a lehetőséggel, és gyakorlatilag a sok-sok negatív kritika után most azt kell mondjam, hogy gratulálok, ez király volt. A mai nap után azt mondom, hogy Gyopárnak ma itt volt a helye a mezőnyben. Így tovább!


Palmira is természetesen hozta a kötelezőt, sőt, Alfréddel az este legmagasabb százalékait hozták össze a kiesés elleni produkcióikban. A Smooth Operator jó volt, de szintén nem adta vissza az eredeti dal melankolikus, mégis érzéki világát. Palmirának is sajnos már minden produkciója ugyanaz a kaptafa, ami sajnos kicsit kezdi unalmassá tenni, hiába látom a fejlődését. Ki kéne ugrani ebből a stílusból és kalandozni egy kicsit, mutatni kellene most már valami újat, amitől tényleg leesne az állunk.

Alexandra kapta a legkevesebb százalékot ebben a fordulóban így tőle búcsúzik a Rising Star. Kívánom neki a legjobbakat! Jövő héten már befutott popsztárokkal énekelhetnek a fiúk, lányok, abból is ki lehet majd hozni valami érdekeset, érdeklődéssel várom!