Eléggé bajban volt a Rising Star a műsor előtt, hiszen bármennyire is fel volt tuningolva a műsor, valahogy nem érkeztek meg azok a szupersztárok, akiket ilyenkor már jócskán szoktunk ismerni a tehetségkutatók ezen szakaszán. Alig egy-két olyan emberrel találkozhattunk idáig, akik tényleg említésre méltóak, és nagyon sok közepes előadó jutott tovább, akik csak arra lesznek jók, hogy azon a párbajon majd könnyen meg lehessen felezni a brigádot. Ennek tudatában kezdődött az utolsó válogatás.

Gondi Helénre nem emlékszem a castingról (bár Keronak állítólag régi kedvence), de engem már nem is érdekel, ha esetleg az utcáról szedték el, vagy egy másik tehetségkutatóból, vagy akárhonnan, de végre sikerült leakasztani valakit rögtön a kezdésre, akinek van keresnivalója egy tehetségkutatóban. Nem ájultam el tőle, de sokat mond, hogy Helén az első, aki elérte azt a bizonyos 91%-os szintet.

Szakács Gergőre viszont emlékeztem, ő volt az izzadós srác a zsűriszobából. Sajnos nem igazán volt erő a produkciójában, bár lehet inkább az a pontosabb kifejezés, hogy erő volt benne, de technika nem. A Szabadíts fel-t is már sokan elénekelték, de ez most kevés volt a továbbjutáshoz. Megviselte Gergőt a kiesés, mert a bemutatkozó videójából azért az derült ki, hogy eléggé nyeregben érzi magát, és ezzel nem azt mondom, hogy nagy lett volna az arca, hanem inkább azt, hogy mentálisan felkészült a dologra. Talán még képezhető a hangja, a technikája, és akkor láthatjuk még majd hasonló műsorban, de valljuk be, ez most tényleg nem volt elég.

Stepa Erikára sem emlékeztem a válogatásról, de igazából tetszett, amit bevágtak a bemutatkozó filmjébe, így felkeltette érdeklődésemet. A Beyonce dal, amit hozott, annyira nem volt jó, de kétség kívül jó a hangja Erikának és relatíve pontos is volt. Egy szerencsésebb dalválasztással talán simábban jutott volna tovább, biztos vagyok benne, hogy ennél jóval több van ebben a lányban, mint amit ma láthattunk. Rezgett a léc, és csak az utolsó pillanatban kapta meg a szükséges szavazatot. Bízzunk benne, hogy Erika kinyílik, és sikerül annyi erőt merítenie ebből a sikerből, hogy a pozitív, boldog oldalát is láthassuk, azaz hallhassuk.

A piercinges Nagy Gréta is nagy reményekkel töltött el, mert a válogatáson a felhozatalhoz képest tényleg egész jó volt. Nagy fába vágta a fejszéjét a Love Me Againnel, mert azért kell tüdő ehhez a dalhoz, és úgy érzem, meg is gyűlt vele a baja rendesen. Az indulás egész jó volt, de aztán a refrén egy nagy nyafogás lett, aztán meg valami brummogással folytatódott a dal, majd megint a süketítő vinnyogás. Nagyon sajnálom, mert ennél többet vártam, de azt természetesen nem sajnálom, hogy ezt az idegesítő hangot többet itt nem kell hallanunk. Nem is értem, hogy miért kellett ezt Grétának csinálni, de ez most nem jött be. Nem jutott tovább.

Sipos Rigó Mónika úgy érkezett a műsorba, hogy ő szeretne Bangó Margit utódja lenni. Nem is tudom, hogy is lehetne megfogalmazni, de valahogy nem tudom, hogy akik ennyire rétegzenét játszanak, azok hogy képzelik el, amikor majd valamilyen tematika szerint kell választani dalt. Mónika nagyon profin letolta a dalt, de nem ide való ez a műfaj. Ugyanúgy nem, mint pár hete a mulatós, stb. Mindegy, végül is ügyesen csinálta, mert kapott egy kis reklámot, megint valamivel előrébb került azon az úton, amit Mónika kijelölt magának. Nem jutott tovább.

Tarsoly Arnoldnál telt be a pohár nálam, hogy a bemutatkozó videók miért a jelentkezők személyes drámáiról szólnak? Mindamellett, hogy sajnálatos, hogy kivel mi történt, de mindenki tudja, hogy ezek a dolgok már az énekesek objektív megítélését gátolják. Na nem mintha Mozart és Beethoven szavazna otthonról, de azért sokan hajlamosak "bedőlni" az ilyen drámáknak. A dal felemás lett, Ákos számával Arnoldnak sikerült felemelnie a falat, de azért szerintem hasra nem lehetett esni ettől a produkciótól. Nem mondom, hogy nem látok benne potenciált, de most semmi különlegeset nem találtam ebben a dalban.

Nagyjából a műsornak ezen a pontján tudatosult bennem, amit itt szajkóztak, hogy még nem jelent semmit, hogy a fal felemelkedett, mert a végén majd úgyis matekozás lesz. Ezzel gyakorlatilag értelmetlen lett sok minden, ami eddig történt, de tulajdonképpen megbocsátom, csak akkor a végén tényleg olyan minőségi mezőny legyen, hogy elfelejthessük a Rising Star sokszor igen gyenge színvonalú kezdeti próbálkozóit.

Nem mehetünk el Ördög Nóri király beszólása mellett, amikor is fő műsoridőben Magyarország első számú anya- és nőideálja kimondta a CSÖCS szót, amikor Majka felkonferálta Mező Dorottyát, mégpedig hogy a férfi nézők készüljenek az előadásra. Nem tudom, mennyire volt spontán, de ha nem, akkor is remekül eljátszották ezt a kis intermezzot. Sajnos Dorottyáról már nem mondhatunk el ennyi jót. Sajnálom, mert van a hangjában valami kedves, de bánni nem nagyon tud vele, a csuda vigye el. Talán a dalválasztás sem volt a legjobb, mert az alsó hangok nem mentek, de a felsőknél is megingott Dóri hangja.

Király Martina okozta az este legnagyobb drámáját, ugyanis Martina hajszál híján nem juthatott tovább. Hogy ez Feke Pál, vagy a nézők hibája, az mindegy, és talán az sem fog kiderülni, hogy egyáltalán hiba volt-e ez, vagy nem. Tény, hogy egy remek énekesnőt hallhattunk, akiknél jóval-JÓVAL bénább előadók is továbbjutottak, de ha egyszer az a nép akarata, akkor nincs mit tenni. Mi nyomkodjuk a telefonokat, szó sem érheti a ház elejét. Mező Misit különösen megviselte, hogy Martina nem ment tovább, volt itt csúnya beszéd, könnyek, tolldobálást, de meg is értem. Ugyanakkor ez magukkal szemben is kritika lehet, hiszen azért a mezőnyt ők maguk formálták, és ők maguk dobtak oda jutalompontokat olyanoknak, akiknek nem kellett volna.

Samu Kriszta Mazsi ugye az a lány, aki már többször megpróbálta több helyen, de eddig nem jött össze. Láttunk már hasonlót, akinek aztán csak sikerült befutnia, így Mazsi előtt megvolt a lehetőség. Mint előadó, nekem tetszett, jók voltak az allűrjei, majdnem hogy szimpatikusnak is mondanám, de azért a danolással voltak gondok. Ennél azért azt hittem, hogy többet fogunk kapni, de akkor ezek szerint nem a véletlen műve volt, hogy idáig nem láthattuk a befutók között. Mindegy, most éppen, de továbbjutott, rengeteg melója lesz Mazsinak azzal, hogy felfejlődjön egy profi előadó szintjére. Szorítok neki, de azért eléggé féltem...

Burai Renátó valami fura módon nekem tetszett. A hangja kellemes, hibát sem nagyon hallottam benne, leszámítva azt a kis óbégatást. Talán a dalválasztásba lehetett belekötni, talán túl nyálas volt és hatásvadász Vastag Tamás dala, de nekem ebben a mezőnyben egy sima továbbjutó. Ennek ellenére simán kiesett Renátó. Nekem ez most furcsa volt, hogy ennyire simán kiesett, de ezek szerint ennyire messze állok az "igazságtól".

Heiser Ádám hangja is tipikusan az, amit igazából nem nagyon szeretnék soha hallani, annyira idegesítő. A valahai Voice nem-továbbjutó most mindent beleadott, és elnyerte a zsűri szimpátiáját. Elismerem, hogy művész alkat, a személyisége tényleg vonzza a médiát és a popkultúrát, de ez a nyivákolás remélem eltűnik legközelebbre. A kis farkasemberrel bizonyára sok-sok újságban találkozhatunk majd, igazi sztáralkat. Reméljük, hogy nem csak színészkedésével fog majd minket itt szórakoztatni hétről-hétre, hanem hasonló szinten fog majd énekelni is.

Sárközi Lili és Józsi zord hétköznapjaiba is betekinthettünk bemutatkozó videójuk által. A drága gyerekek apukája még a mobilt is elvette a gyerekektől, akik nem gyakoroltak otthon eleget. Háááát, azért ez nem biztos, hogy olyan szimpi dolog volt, de legalább ilyet is láttunk. A dal, amit előadtak, gyakorlatilag mondhatjuk, hogy csodaszép volt, üde színfoltjai lesznek a műsornak, lehet nekik drukkolni. Kero bácsi azért jól odapirított nekik, hogy azért nehogy már csak úgy simán továbbmenjenek, aztán még elszálljanak. Jól van, azért csak lesz egy-két szerethető arc ebben a műsorban.

Horváth Martin következett, akinek már ország-világ tudja, hogy egyik füle nem fejlődött ki, és nem is hall rá, ezek után vártuk, hogy mit fog énekelni. Az este folyamán először éreztem úgy, hogy a hangtechnika nem áll a helyzet magaslatán, ugyanis Martin éneklése aránytalanul hangosabb volt, mint a zene, ami eléggé rányomta a bélyeget a produkcióra. Kicsit ezáltal elcsúszott a dal eleje, és nagyon nehezen találta meg Martin a végére saját magát. Bizony, van még mit fejlődni, javulni, és sok sikert kívánunk a jövőben a srácnak. Talán majd jövőre!

Szén Alexandra zárta a Rising Star utolsó válogató/selejtező/elődöntő vagy ki tudja, hogy milyen műsorát. Adele dalát választotta a kislány, és becsülettel el is énekelte. Szerettem volna valami csúcspontot a dalban, de Alexandra most inkább biztosra ment, és finoman tolta el nekünk a dalt. A végén megpróbált egy kicsit azért fellángolni, ott azért már volt egy kis elcsúszás, de alapjában véve jó volt hallgatni. A következő Tóth Verának kikiáltott lány azért szerintem nem akkora tehetség egyelőre, mint az első Megasztár győztese, de meglesz a lehetősége arra, hogy bebizonyítsa, rászolgált a titulusra.

Egy hely kiadó maradt a műsor végére, amit végül Martina húzott be magának, teljesen megérdemelten. Nem mondom, hogy nem lehetne még így utólag pár cserét csinálni, de tényleg csak az vigasztal, hogy a mezőny fele a jövő héten úgyis kiesik, ezáltal tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy ki az, aki most eggyel továbbmegy. Várjuk a párbajt, hogy aztán egy-két hét múlva már tényleg azt a társaságot láthassuk, akikért szívből tudunk szurkolni. A TV2 meg gondolkodjon el rajta, hogy jövőre mit kéne másképp csinálni ebben a néha kicsit kínos első szakaszban.